Tegyük fel, hogy pl. a egy suliban, bár része volt a házirendnek, hogy ne késsenek a nebulók, mégis lazán vették, ha valaki elkövette ezt az apró vétséget. Aztán egyszercsak a fejéhez kapott a pedellus, hogy hoppá, azért mégis, tartsuk már be a szabályokat, és elkezdte megdorgálni a későket. Erre azok kiakadtak "Mi az, már késni sem lehet?"

Más. Fordítsuk meg a dolgot! Tegyük fel, pl. valamelyik politikus egy kisebb szabálytalanságot elkövet pár éven keresztül, ami fölött szemet hunynak a hatóságok. Nem akarná a lakosság tulnyomó része a vérét látni, mikor ez kiderül?

Harmadrészt: A melegétel-utalványokra eddig is vonatkozó szabályok komolyan vétele nem egy sorstragédia. Komolyan, egyesek úgy kiakadtak, mintha legalábbis a fél veséjüket kérné az APEH. Pedig egyszerű a képlet, ha már nem fogadják el a Tescoban lisztre és cukorra - nos akkor elmegyek egy kifőzdébe, vagy ebből fizetem ki a gyerek menzadíját (arra fel lehet használni), oszt kész. Nem elvették ezt a "pénzt", hanem csak innentől tényleg arra kell majd használni, amire mindig is kellett volna.

Komolyan egy olcsó kis kajáldában, vagy egy kínaiban 6-700 forintból már jól lehet lakni. Lehet, hogy így egy kicsit rosszabbul jön ki az ember, mint ha a tescos lisztet és egyebeket kotyvasztaná otthon (ami ugye kicsit melós), de ismétlem, alapvetően nem sorstragédia.