A címszereplő szakma tipikusan azok közé tartozik, melynek művelői között a 10%-ot is alig éri el a tisztességesek aránya.
Alapból mi lenne az elgondolás egy ideális világban: Kellene pár ember, aki segít a vevőknek és az eladóknak egymásra találni, az előbbiek igényeit és az utóbbiak anyagi elvárásait szinkronba hozni, némi jutalékért.
Mi a (magyar) rögvalóság? Műveletlen rámenős köcsögök próbálják beleerőszakolni magukat minden adásvételnél a szerződő felek közé. Az még a legkisebb baj, hogy hazudnak össze-vissza. Inkább az a probléma, hogy olyankor is megpróbálják betolni magukat a képbe, amikor nélkülük is vígan létrejöhetne a megállapodás. Ha látnak egy lakáshirdetést, egyből lecsapnak rá, hiába írja ki szerencsétlen tulaj, hogy "ügynökök kíméljenek". Ha pedig az ember vevői oldalról böngészi az újságot, és felhív pár tucat számot, előbb-utóbb észreveszi, hogy mindig ugyanaz a 4-5 hang szól vissza. Abban mi a magasztos, hogy telematricázzák a lámpaoszlopokat, eltömítik a postaládát az igénytelen szórólapjaikkal, és egész nap ülnek egy excel-tábla fölött (lásd. "különleges modern adatbázis")?
A nyírségi lókupecekben több tisztesség van, mint a legtöbb "profi ingatlaniroda" alkalmazottaiban.