Kicsit eluralkodott rajtam a szokásos (és hál' Istennek utolsó) vizsgaidőszak utáni ideiglenes emberundorom. Nem tudom máshogy leírni, de ma délután a világ legjobb ötletének tűnt bevonulni a szobámba pár könyvvel, és magasról lesz@rni a telefonhívásokat, facebookot, fórumokat, mindent. Plusz még az a kurva gól is... Na mindegy, én váltig állítom, hogy tulajdonképpen egy rém zárkózott ember vagyok, csak éppen nem hagyják, hogy az legyek. Az öcsémből viszont egész jó titkár lenne (Hálából majd megtanítom integrálni), mesterien elhárította a (számomra egyébként igen kedves) emberek hívásait, közben pedig még egyszer utoljára lektorálta a (már megvédett) diplomamunkámat, mely már végérvényesen felkerüllt a könyvespolcra. Ha a házikönyvtár színvonalát nem is, de az összsúlyát biztosan növeli.

Valahogy rá kell szánnom magam, hogy összedobjak egy régen beígért honlapot, hogy kerítsek egy scannert, hogy megírjak pár köszönőlevelet, és hogy tovább keressem a megfelelő melót (mondjuk már másodszor dobta ki a gép a "dajka" gyakorlatot, lehet ez egy jel).