Innentől felesleges a közéleti témáról írnom, ebben úgyis minden benne van:  

Valamikor az emberiség kollektíven abba a tévhitbe esett, hogy szabadság idején az embernek minél messzebb lévő országokba kell utaznia, hegyet kell másznia, meg raftingolnia, és úgy általában csonttörést, egzotikus rovarcsípést és egyéb sérüléseket kötelező kockáztatnia,…

... egyszerűen nincs Magyarországon. Van egy-két ember, aki tényleg azzal lesz sikeres, hogy kitalál valami új eljárást, hogy fejleszti a munkafolyamatait, helyesen méri fel a piaci igényeket, jó a marketingje stb. de sajna a többség csak annyit bír kipréselni a kis agyából, hogy…

Namármostan amikor ezt írom ki, akkor azt hiszitek, hogy naponta ötvenszer nézem az adott oldalt, vagy hogy minden egyes szavával egyetértek, netalántán szerelmes vagyok a szerzőbe, pedig nem. Csak éppen benne látom azt, hogy baromi jól csinálja, amiről valahol ez az egész…

Márpedig az is a baj ezzel az országgal, hogy az igazán klassz és előremutató stílusokat vagy egyéb cuccokat először nem a borsodi cigányfiú, nem az alföldi sorházban lakó srác, nem a dunántúli panelproli vagy a zuglói gimnazista teszi magáévá, hanem a klasszikus gazdag budai…