Kiegészítés az előzőhöz, avagy a két legviccesebb lakáshirdetés, amivel találkoztam:
"metróközeli ingatlan, XX. ker." és "az Örstől és a csömöri Auchantól is 5-5 percre". Előbbihez valószínűleg időgép kéne (ötös metró), az utóbbi pedig helikopter-tulajdonosokhoz, szól. (jah és persze a nagyon cheesy "madárcsicsergős környék" le nem maradhatott volna, á dehogy)
Honeyval volt szerencsénk megnézni jópár tucat fellépőt egy diáknapon. Nem akarom én leszedni róluk a keresztvizet, mert végülis fiatalokról van szó, no meg volt egy csomó produkció, ami tetszett. De sajna ez az én kis fikablogom, így annyit hozzá kell tenni, hogy több hónap próbalehetőség után esetleg nem kéne kiállni a színpadra a következő hibákkal:
1) A bebaszós-hányós sztorik csak szűk haveri társaságban viccesek, és ott is csak pár pohár után. És ha már gyenge a műsorod, legalább legyen rövid. A vége felé már közel jártam ahhoz, hogy önlobotómiát végezzek.
2) Ha vékony, szőke, népszerű lány vagy, az még önmagában nem elég ahhoz, hogy jó táncos legyél. Ennek eklatáns példája volt, amikor 8-10 cheerleader-típusú csajszika a pörgős,lendületes zenére zombikat megszégyenítő bágyadtsággal masírozott körbe-körbe.
3) A kurválkodás nem pótolja a tánctudást. Max egyes lokálokban, de egy alapvetően középiskolásoknak szánt rendezvényen semmiképp. Mindennek megvan a maga helye.
4) Ha hastáncolni akarsz, nem árt, ha a hasadat 10 mp-nél tovább mozgatod, és nem csak azt az Ízisz-fátyol nevű akármicsodát lóbálod folyamatosan. Látványos, az igaz, de nem erről szól a történet. Innen is respekt annak a kicsit duci csajnak, aki prímán megoldotta a feladatot, és csábítóbb volt, mint a másik 6-8 piszkafa-alkatú hastáncoslány együttvéve.*
5) Végül pedig jött a totális döbbenet: A sok vicces-laza (vagy annak szánt) produkció után kiállt a színpadra egy kórus iskolai egyennyakkendőben(!!!), majd két énekes előttük állva duettezgetett egy sort. De a vidéki általános iskola 2. osztályának pedagógusnapjához illő fordulat a végén jött el: egy (meghatónak hazudott) prózarészlet a szeretetről. Szerencsére nem volt hosszú a körmöm, máskülönben úgy néztem volna ki, mint akinek a puszta kezes tigrisbirkózás a hobbija. Ahogy Barney Stinson mondaná: Moist, moist, moist!
Megint más: Szépen kérek mindenkit, csak akkor kezdje el tuningolni a kocsiját, ha van valami elképzelése róla, mit is akar kihozni abból a szerencsétlen autóból, illetve ha van rá elég pénze, hogy valami ízléses dolog kerekedjen ki belőle. Az önmagában álló, totál fölösleges spoiler legalább akkora rákfenéje a magyar léleknek, mint a strandon a két szelet kenyér közé dugott rántotthús.
*némi ellentétet fedezhetnek fel a szőrszálhasogatók a 3) és a 4) pontnál leírtakban, de a helyszínen látható volt, milyen ízléstelenül hatásvadász volt az egyik, és mennyire életteli a másik.
