Okés, értem én, hogy még nagyon nem biztos, hogy nem fog pár új szélsőségesen fundamentalista rezsim kikerekedni ebből az egész forgatagból, de a magyar diplomácia azért nem töri össze magát a nagy igyekezetben, hogy jól teljesítsen. Összeszedtem három dolgot, ami szerintem kicsit égő a mi kis szabadságszerető népünkre nézve:
1. A teljes kussolás. Amikor minden fontos és kevésbé fontos ország véleményt nyilvánított Egyiptomról, mi csak ültünk csöndben, és kussoltunk. Az külön ciki, hogy az EU soros elnökeként vagyunk ilyen kis néma gyerekek. Lehet az én memóriám hibája, de újabban csak a belpolitikai sárdagasztásról hallottam megnyilatkozni honi politikusainkat, úgy látszik az méltó az ő szellemi színvonalukhoz. Pedig most kéne kiállni, most szólni pár szót, megmutatni, hogy nem vagyunk sötét balkániak...
2. Állítólag Tripoliban a magyar követség tetejéről lőtték a tüntetőket. Ezt gyorsan igyekeztünk megcáfolni, és valószínűleg tényleg nem is történt meg, de jól jellemzi, hogy mi mindent képesek elhinni rólunk keleten és nyugaton. Mint mikor valaki ellopja az almáspitét, és egyből a kövér gyerekre gyanakodnak.
3. "Ragyogóan felfegyverzett [kormány]katonák" - Mondta hazánk líbiai nagykövete. Ragyogóan??? Na ez az a pont, amikor már kurvára szégyellem magam az ottani balfasz miatt. Ismét jött egy cáfolat, hogy ő csak "állig felfegyverzett" emberekről beszélt, de ez akkor is elég ciki (lásd 2. pont).
Magyar diplomácia leülhet, egyes. Vastag kövér karó.
