Érdekes, harmadszor is körüljárom a témát. A múltkor ott hagytuk abba, hogy bizony sok csajnak tökéletesen megefel az az állapot, hogy őt körülrajongják, de nem kell érte tennie semmit sem, pl. elköteleznie magát. Megnéztük korábban azokat a férfiakat is, akik a barátság átlátszó ürügyével próbálnak közel kerülni egy lányhoz, bízva abban, hogy mégiscsak több lesz majd közöttük.

Most térjünk rá egy harmadik szereplőre! Az a srác, aki minden nőtársával kapcsolatban az esetleges közös barátság/haverság második napján már elkezdi tudat alatt lelkesíteni magát, hogy igen, ebből lesz valami, jeee. És aztán teljesen rápörög a témára. Szegény csaj, lehet hogy tényleg csak 1-2 dumálásra vágyott, oszt kész, s amikor beállít a fiatal dalia derült égből virággal és bonbonnal, akkor tényleg meglepődik. Jellemzően ezek azok a srácok, akik minden egyes mosolyt már házassági ajánlatnak tekintenek.

A másik oldalról jómagam is próbálok minél kevésbé bunkó lenni a nőkkel, 1-2 extrém esetet leszámítva ez eddig sikerült is, és pár mérsékelten poénos beszólás, meg a "hogyisvagy?"-beszélgetés egyáltalán nem azt jelenti, hogy szívem olthatatlan tűzben ég az adott nőstény iránt. Bizonyára a sármom kritikája, de eddig meglepően kevesen ajánlkoztak fel nekem első felindulásból (alkoholos befolyásoltság nem ér), bár érdemesnek tartom megjegyezni, hogy a Honeyval engem lassan egy éve (OMG - repül az idő) összefűző kapocs miatt a belémzúgott hölgyek érzelni és fizikai téren ne túl sokban reménykedjenek, de Ferrero Rochert, franciakrémest, és feketeerdő tortát korlátlan mennyiségben elfogadok. Ez egyrészt jó lesz nekem, mert jót fogok enni, másrészt az illető csaj is könnyebben kiszeret belőlem, ha végignézi, hogy táplálkozom, így ő is jól jár.