Osztálytalálkozó... mármint a gimnáziumi...

Eleve, nem volt annyira tökéletes az osztályközösségünk. Van ahol jó a hangulat, máshol kevésbé, az én osztályom az utóbbi kategóriába tartozott. Persze, nem volt mindenki f@sz, de akiket kedveltem, azokkal azóta is tartom a kapcsolatot. Szóval nem érzem szükségét, hogy egy külön puccparádét szervezzünk aköré, amiben kéthetente amúgy is részem van: Hogy dumáljak a középiskolás haverjaimmal.

Másrészt, kicsit álságosnak tartom, hogy akik éveken át fel sem hívták a másikat, azok ötévente egy adott napon eljátsszák, hogy tényleg kurvára érdekli őket, a másik ember épp hol dolgozik vagy hogy mit reggelizett a kislánya. Ha minimális szinten is érdekelte volna bármelyik felet a másik, legalább egy iwiw-üzenetet dobhatott volna. És most lehet engem érzéketlennek nevezni.

Mielőtt bárki azt hinné, hogy kb. az osztály lúzere voltam, és még mindig bennem van a tüske, azokat ki kell ábrándítsam: Bár nem tartoztam a legnépszerűbbek közé (elég annyi: matekversenyeket nyertem :) ) de különösebb problémáim sem voltak, legalábbis nem nagyobbak, mint bármely átlag kamasz esetében.

Egyszerűen csak arról van szó hogy úgy érzem, az egyetemi évek alatt sokkal jobb (értelmesebb) arcokat ismertem meg, sokkal többet változtam, és igazán itt alakult ki a személyiségem. És nem, ez nem azt jelenti, hogy ennyire későn értem volna meg, egyszerűen sokkal több, és merem remélni, hogy minőségibb hatás ért, mint a gimiben. Úgy éltem meg az egyetemre kerülést, mint kb. egy felszabadulást a régi nyűgök alól. Ezért pl. egy egyetemi találkozóban simán benne lennék.

Persze nem akarok hálátlan sem lenni, tényleg sokat köszönhetek a középiskolámnak, de az osztályom ettől még nem az "Életem Meghatározó Közössége" vagy ilyesmi.

Eleve, az az érzésem, hogy az érettségi találkozókat abban a korban értékelték így fel, amikor az emberek 80-90%-a itt fejezte be a tanulmányait, és elment melózni, családot alapítani, stb. Manapság, amikor tényleg majdnem mindenkit felvesznek a felsőoktatásba, az érettségi csak egy lépcsőfok a sok közül.

Szóval nem értem, miért tüntetjük így ki a középiskolát, ennyi erővel lehetnének ilyen jelentősek és túllihegettek az óvodai találkozók vagy az ex-munkatársak összejövetelei is.

Persze, aki szerette az osztályát vagy tényleg érdekli őt az x éve nem látott arc, az menjen el nyugodtan és érezze jól magát felőlem, csak ne várják el ugyanezt tőlem is.