Na, ez lesz az, amivel sokan nem fognak egyetérteni, de tkp. a BKV sztrájk bebizonyította, hogy a BKV a metrót (és talán a HÉVet leszámítva) nem nélkülözhetetlen. Biztos voltak, akik nagyon megszívták, mert pl. sem a lakóhelyük, sem a munkahelyük közelében nem volt semmiféle tömegközlekedés a sztrájk alatt, de a többség alapvetően meg tudta oldani valahogy.

1) Az (Pesti!) emberek végre gyalogoltak is. Képesek voltak két megállónyi távolságokat megtenni a saját lábukon, sőt egyes krónikások három megállós túrákról és (sic) négy megállónyi zarándoklatokról szóltak. (Hogy éli túl nap mint nap a 7,5 millió vidéki? - rejtély)

2) Mivel a bérlet érvényes városhatáron belül a távolsági buszokra és a vonatokra is, sokan ezt az utat választották, ha nagyobb távolságot kellett leküzdeni (pl. én is). Szépen kiballagtam a közeli vasútállomásra, felszálltam egy elővárosi vonatra, ami bevitt egy fejpályaudvarra. Ami meg ugye szerencsére mindig metróállomás is...

3) Sok cég távmunkában dolgoztatta az embereit. (magamban elgondolkodom: lehet hogy a kötelező irodába járás igazából nem is annyira nélkülözhetetlen velejárója a munkavégzésnek?)

Magyarán áldassék a metró, de pl. a buszjáratok többsége nélkül még fenn tudna maradni a főváros. Nem ilyen kényelmesen, de fenn tudna.