Bocsánat, de ismét a politika felé kacsingatok. Gondolkoztam azon, hogy melyik világnézeti skatulyába férek én be? Rájöttem, kb. semelyikbe.

Nosztalgiával gondolok a Monarchia-beli időkre, Trianon a mai napig bánt (ezt úgy írom, mintha kb. azokban az időkben is éltem volna), ha a tévében meghallom a magyar himnuszt, mindig vigyázzba állok, emellett szenvedélyes lokálpatrióta is vagyok (hajjaj), és örülnék, ha minél több hagyományunkat meg tudnánk őrizni, közben a határon túli magyarság zaklatásáról szóló híreket aggódva figyelem (akkor is, ha olyan ország keménykedik, "aki" még nálam is fiatalabb), és valamennyire vallásos is vagyok, bár nem járok túl gyakran templomba. Az oktatásban pedig kb. az elmúlt 7 év összes liberális(?) szellemű intékedését visszavonnám, ja és még a hírszolgáltatók nagy részét is kiűzném a sivatagba.

Ugyanakkor elszorul a torkom, ha a Holocaustról olvasok, a gazdaságban a szabadverseny híve vagyok (az eddigi 4,5 év egyetem alatt kissé belémverték), alapvetően jó dolognak tartom az EU-t (de nem Messiásnak), és nem szándékozom pusztán egy kisebbséghez való tartozása miatt bárkit is utálni (lásd. a Tolerancia c. post), ezenkívül egyszerűsíteném a hivatali rendszert, és alapvetően mindent elkövetnék a "majd az állam segít rajtunk"-gondolkodás felszámolása érdekében.

Erre persze egyesek mondhatják, hogy zavaros, de mit csináljak, én így látom a világot.