Hát igen, a meló miatt akadozik a blogolás. Sok változás nincs, kezdem belakni mind az irodát, mind az albérletet. Rájöttem, hogy a korábbi osztálytalálkozó-ellenes kirohanásaim ellenére nem vagyok teljesen szociopata, csak éppen nekem az egyetemista csoport/szak volt az, mint régebben az embereknek a középiskola.

A végére egy kis sokkolás, pár kép az abortuszról. Tudom, én is csak egy újabb hímsoviniszta disznó vagyok, aki nem engedi hogy a nők szabadon blablabla, meg hogy nincs rá elég pénz, és különben is nehéz összeegyeztetni a vizsgákkal, meg még utazgatni is szeretne a kis drága, meg stb. stb. stb.  www.valsagterhesseg.hu/abortusz_kepek.html (vigyázat, tényleg durva képek!)

Ha kivesszük a számításból mondjuk a tényleg súlyos egészségügyi kockázatot jelentő eseteket (gyanítom, nem az a többség), akkor most kivételesen nem akarok mindkét oldalról hozni érveket. Egyszerűen ellene vagyok és kész. Van az egyik oldalon egy olyan kártya, ami mindent visz: az élet. Az élet pedig még a mélyszegénységben is jobb, mint a halál. Ha csak azok szülnének, akiknek van már x diplomájuk és nyelvvizsgájuk, bejártak már 6 kontinenst és buliztak 15 éven át, s persze van pár milliárd a bankszámlájukon - nos akkor elég hamar kihalna az emberiség. Persze, ha gyereked lesz, sokkal kevesebbet járhatsz szórakozni, jobban be kell majd osztanod a pénzedet és esetleg a karriered sem fog nyílegyenesen felívelni, miközben szoptatsz. De alapvetően azért születtél nőnek, hogy életet adj. A másik oldal meg azért született férfinak, hogy ebben támogasson.

Csak egy kérdés: Melyikből van több, vajh az olyan nőből, aki elvetette a gyerekét, és később megbánta, vagy az olyan nőből, aki nem vetette el, és később ezt bánta meg?