Nem akarom a "csak 4 országot érdekel az egész" közhelyet puffogtatni, de be kell lássuk, azért nem véletlen, hogy az egyik sport népszerű lesz, a másik meg nem, függetlenül attól, hogy mi magyarok mennyire vagyunk benne jók. Mert tegyük a szívünkre a kezünket, bekapcsolnánk-e a tévét, ha épp a Vízilabda Afrika-bajnokság döntője menne? Nem bizony, hiszen csak akkor nézzük ezt a sportot, ha mi is érdekeltek vagyunk benne. (Bezzeg fociban egész sokan kíváncsiak az Afrika-kupa csoportmeccseire is) Persze ez nem baj, sőt külön örülök, hogy van valami, ami mellé oda tud állni az egész ország. De ne akarjuk becsapni magunkat, és ne lepődjünk meg, amikor már 1-2 szomszédunknál (na nem dél felé) azt sem tudják, hogy játsszák a vízilabdát.

Vagy sopánkodhatunk mi, hogy az öttusa mostohagyerek lesz lassan az Olimpiákon, de megkérdezném, mikor öttusáztatok utoljára egy jót a haverokkal? Gyakorlatilag csak az egyesületi versenyzők űzik, tömegbázisa nincs. Értitek, ettől még Balczó az Isten, de ha ő nem lett volna, akkor egy hangyafasznyit sem érdekelné ezt az országot, hogy mi lesz az öttusával.

Jöhetnek egyesek azzal, hogy nem is a nézők a fontosak, hanem a sportteljesítmény, és ne cirkuszt, hanem sportot akarjunk, stb. No de nézők, érdeklődők, tömegbázis, támogatók stb. nélkül az egész roppant öncélú lesz, akármennyi kemény becsületes edzésmunka áll is mögötte.

Folyt köv. egy fájdalmas olimpiai visszatekintéssel.