Honey adott címet a beegyzésnek. Nem kell hüledezni, nem lett belőlem kommunista. Pusztán csak arról van szó, hogy ... újra megalakítanám a TSZ-eket!

Tudom, hogy amikor rákosiék csinálták, akkor erőszakkal léptették be az embereket, esetleg még más bűnöket is elkövettek, s ezzel sokaknak a mai napig tartó sebeket okoztak. A szocialista "téesz" így erőszakkal és néha vérben született, nem csoda hogy nem kedvelték.

Én mégis vissza akarom hozni. Az ok egyszerű, az előző bejegyzés 2f) pontja. Nagyobb cég hatékonyabban tud termelni.

Sokan azt hitték, hogy majd jól megélnek a rendszerváltás környékén (vissza)kapott pár hektáros földjükből. De sajnos igen nehéz dolguk lett/van. Ugyanis a stabil működéshez ilyen kis terület nem elég (persze terménye válogatja), száz/ezer/sokezer hektár már annál inkább.

A szövetkezet egy következő előnye a szakértelem megosztása. Ha valakinek támad egy újító ötlete, vagy ha valakinek nagy a szakértelme egy adott területen, akkor a szövetkezet elemi érdeke ezt a tudást elterjeszteni.

A szövetkezet olyan és annyi gépet tud beszerezni, amiről a magányos gazdálkodók nem is álmodhatnak. Nem kell minden tavasszal szántót keresni, lesz a szövetkezetnek egy vagy több állandó jelleggel foglalkoztatott traktorosa.

Ugyanígy előfordulhat, hogy a parasztbácsi (a parasztot nem tekintem negatív értelmű szónak) pl. nem tud EUs pályázatot írni, vagy nem jártas a jogban - erre is lesz ember, ha létrejön a szövetkezet.

Az egyik legfontosabb előny, hogy kevésbé fognak packázni a felvásárlók a szövetkezettel. Mert eddig ha a paraszt nem adta oda fillérekért a terményét, hát a felvásárló vállat vont, és nekiállt tárgyalni a következő gazdálkodóval. Mert a kistermelő 1-2 teherautónyi terménye a felvásárló szemében kis jelentőséggel bír. De ha odamegy a szövetkezet nevében egy (külön tárgyalásra kiképzett) ember, és pl. 25 vagonnyi terményről kezd tárgyalni akkor már a felvásárlónak is érdemesebb lesz engednie. Az meg már a dolog csúcsa, hogy ha senki nem veszi át tőle rendes áron, akkor bizonyos termékek feldolgozásába maga a szövetkezet is belevághat (pl. tej esetében)

Mivel (lásd az előző bejegyzésben a 2f) pontot) olcsóbban tudna termelni a szövetkezet, így alacsonyabb árakat is tudna szabni, mint a kistermelők külön-külön, vagyis nagyobb eséllyel választanák a fogyasztók a hazai árukat. Mert amíg a hazai kétszer annyiba kerül, mint a külföldről behozott, addig csak a nagyon elhivatottak fognak nemet mondani az importált cikkre. De ha alig lesz különbség az árban, akkor sokkal többen választják majd azt, amelyiken kis piros-fehér-zöld zászlócska van.

Egyszóval én feltámasztanám a termelőszövetkezeteket, persze szabad be-, és kilépéssel. Ebben a képzeletbeli, néhány ezer hektáron gazdálkodó TSZben lenne egy géppark traktorosokkal és szerelőkkel, és szükséges lenne egy vezetés jogászokból, agrár-közgazdászokból és menedzserekből, azt ezt ellenőrző hatalom pedig a tagok közgyűlése lenne. Jah és persze a TSZnek lenne egy saját többnyelvű honlapja is. Tetszik?