Nem mintha én lennék Mr. Stílusérzék, de úgy éreztem, feltétlenül egy külön posztban kell említenem még egy-két párkapcsolati dolgot, jobb ha nem keverem az előzővel.

Kor - Nem fogjátok elhinni, de vannak emberek (sajnos 16 fölött) akik a párkapcsolatban élőket is kettéosztják, mint Mózes a Vörös-tengert. Az igazán menő szerintük az, aki önmagánál idősebb csajt tud felszedni. Ennek a baromságnak a követői már akkor is kb. bálványozzák az embert, ha a csaja pl. csak egy hónappal idősebb. (Igen, ez így megtörtént, ha nem hallom, el se hiszem)

(Igazából egy kis vallomással tartozom. Jómagam is azt vallom (kissé konzervatív szájízzel), hogy ha lehetséges, a kapcsolatban a férfi legyen az idősebb, erősebb, okosabb, stb. Csakhogy! Ha valamelyik nem teljesül, hát Istenem, ez van, úgysem ez a lényeg. Ez nem a Szentírás, ez csak valami laza tanács-féleség)

Ki szakít? - Ugyanezek az emberek baromi nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy melyik fél mondja ki előbb, hogy szakítsanak. Mert hát ha te szakítasz, akkor vagány vagy, ha téged dob a nő, akkor meg egy lúzer, nem? Nem. Ne is vesztegessünk rá több szót.

Megcsalás - Hasonló a helyzet ezzel is (érezhetően durvulnak a témák), ha te csinálod, te vagy a faszagyerek, ha veled történik, akkor szánalmas vagy...

Összefoglalva a kamaszkori beidegződések a való életben nem állják meg a helyüket. Van valami elképzelésünk a párkapcsolatok rítusairól és szabályairól, de ezeket a legtöbb embernél a való élet a huszas éveinkre úgyis ötvenszer megcáfolja.

Más kategória, de valamiért egyes férfiak azt hiszik, hogy ha valahol egy pincérnőnek adnak borravalót, akkor ők igazából ezzel a mondjuk 170 forinttal megváltották belépőjüket az Élet Királyai klubba. Ez viszont átvezet minket a következő témánkhoz.